Lili két éves!!!


San Diego, 2005. Március 27.

Legutóbb 5 hónappal ezelőtt számoltunk be Lili fejlődéséről (itt olvasható). Azóta nagyon sok dolog történt, így utólag nem is tudjuk megkísérelni az összefoglalásukat, inkább csak néhány morzsát örökítünk meg. Az elmúlt 3-4 hónapban folyamatosan feljegyeztük, hogy mikről kellene írni, de minden tervezés ellenére sem volt energiánk és szabadidőnk nekilátni ennek a több napos feladatnak. Múlt hétvégén többször is nekiálltam a levélírásnak, de csak néhány bekezdésig jutottam, Lili állandóan kiszedte a kezemből a zsebnoteszt és eltette, inkább azt akarta, hogy vele játsszak. Esténként már annyira fáradtak vagyunk az egész napos gyerekezéstől, hogy nem tudunk nekiülni és újra a gyerekről írni :-)

Valahogy úgy vagyunk vele, hogy Lili hiába fejlődik és önállósodik nap mint nap, nekünk ennek ellenére sincsen semmi szabadidőnk és nem vagyunk semmivel sem pihentebbek. óvodába még nem írattuk be, kegyetlen sokba kerül és nem is vagyunk elégedettek egyikkel sem: az egyikben túl sokan vannak egy óvónőre, a másikban ablak nélküli termekben vannak a gyerekek, a harmadik piszkos, a negyedikben a világ legunottabb és legmotiválatlanabb óvónői dolgoznak. Heti 2-3 alkalommal vinnénk fél napra, főleg a közösség és az angol nyelvű környezet miatt, de ez is havi $300-600-ba kerülne. Ráadásul ott közel sem foglalkoznának vele úgy, mint ahogy itthon Adél teszi, nem kérdezgetnék tőle, hogy mikor éhes, mikor szomjas, mikor kell pisilnie, valamint az ételek és italok, amiket a gyerekeknek adnak sem túl szimpatikusak, úgyhogy egyelőre még halogatjuk Lili beíratását.

Lili persze teljesen készen áll az óvodára, nagyon lelkes, amikor mondjuk neki, hogy elmegyünk együtt megnézni egy másik óvodát, rögtön mondja, hogy ott lesznek a kislányok és a kisfiúk, és majd együttjátszanak. Amikor bemegyünk, azon nyomban elvegyül a többiek között és ugyanazt csinálja amit ők. Ezen még az óvónők is meglepődnek, inkább az a gyakori, hogy a gyerekek megszeppennek az első alkalmakkor.


Látogatás az óvódában

Március 12-én szombaton volt Lili két éves. A születésnap Lili új kedvenc állata, a cica jegyében telt el. Egy évvel ezelőtt még a kutyákért volt teljesen oda, akkor a cicák még csak nem is érdekelték, az első két szótagos szava is a "kutya" volt 12 hónapos korában. Ez most teljesen megváltozott, a cicák lettek az első számú kedvencek. Valószínűleg a selymes bundájuk miatt szereti őket annyira. Amikor Daniel-ékhez vagy Chloe és Julia-ékhoz megyünk, mindig megkeresi a macskájukat és megsimogatja őket. Annyira imádja a cicákat, hogy olyan dolgokat is cicának hív, amik nem is azok. Például az egyik bevásárlóközpontban osztogattak plüss kengurukat, Lili is kapott egyet. Hiába magyaráztam neki, hogy ez nem cica, hanem kenguru (amit ő is pontosan tud), ő komolyan a szemembe nézett és rámutatott: "Ez egy cica. Kenguru cica". Ezután végleg kenguru cica maradt a neve. Cicának hívja még a gyapjú plédeket, az ecseteket, puha pulóvereket, a hajtincset, valamint a ruha szárító gép szűrőjéből kiszedett szöszöket is. Nem azért, mert nem tudja a nevüket, egyszerűen csak cicának akarja őket hívni! Amikor az egyik új nadrágját nem akarta felvenni, azt mondtam neki, hogy az apró minták mind színes cicák, ezután rögtön bele akart bújni :-)

Tehát mint említettem, a születésnap teljesen a cicák jegyében telt el. Adél cica mintás tortát sütött, Lili cicás pólót vett fel, Zsuzsa Mamáék cicás könyveket küldtek Magyarországról, Julia-ék egy nyávogós, dorombolós játék cicát hoztak ajándékba, én pedig az eBay-en vettem a Litte People sorozatból az állatkereskedést, mert ez volt az egyetlen darab, amiben volt egy kiscica. Lili a Little People katalógusban rögtön kiszúrta a néhány milliméter nagyságú cica képet, és rengeteget nézegette, ezért gondoltuk, hogy nagyon örülne neki, ha megkapná. Ezt a terméket már nem gyártják, de az eBay-en árverezik el a gyűjtők a ritkaságszámba menő kibontatlan darabokat a boltinál magasabb áron... Nagyon jó ez a sorozat, Lilinek már elég sok van, de mindegyikkel játszik, sőt, fejben tartja mindegyiket: ha a tucatnyi figura közül az egyik hiányzik, rögtön azt kezdi keresni.


Lili második születésnapja

Nem akartunk Lili születésnapjára gyerekeket meghívni, mert a barátai mind idősebbek, attól tartottunk, hogyha a nagyobb gyerekek itt nálunk összejönnek, akkor inkább egymással fognak játszani. Szombaton, áthozták a szülei Abby-t és Hannah-t, mindenki nagyon jól érezte magát, Lilit nem aggasztotta, hogy a kipakolták a játékait, utána egyre csak azt mondogatta, hogy vasárnap át fog jönni Abby-Hannah és Julia-Chloe is. Teljesen úgy tűnt, mintha azt szerette volna, hogy egyszerre legyenek nálunk. Ezelőtt ezek a kislányok még nem is találkoztak egymással, Lili külön szokott velük játszani. Ezért végül vasárnapra mégiscsak áthívtuk mind a négy kislányt tortát enni. A tortát szombaton már elővettük és Lili elfújta a gyertyát, te a felvágásával még vártunk, amíg az összes gyerek együtt lesz. Így vasárnap is elfújta még egyszer! Szombaton lefényképeztem, vasárnap levideóztam, tehát az audió-vizuális rögzítést maradéktalanul végrehajtottam :-)

Lili nagyon meg volt hatódva, hogy mindenki vele foglalkozott és hogy elénekelték neki a Happy Birthday dalt. Mi is nagyön örültünk, hogy ilyen boldognak láttuk... Julia és Chloe szülei Mia és Tim is ott voltak, az egy éves kis Tommy-t is hozták, úgyhogy elég nagy volt a nyüzsgés. Lilinek van egy kis asztala és három kis széke, de ott csak a hárman fértek el, a nagyobb lányok (Julia és Hannah) a nagy asztalhoz ültek tortát enni. Lili teljesen elégedetten nézegetett körbe, meg volt elégedve a nagy nyüzsgéssel és zsivajjal. Mindenki jóízűen ette a tortát, ami nagyon finom lett, csak Lili köpte ki, mert ennyire nincsen hozzászokva az édességekhez, soha nem adunk neki édességeket. Ahol Lili ült, onnan Hannah épp nem látszott, és Lilire jellemző módon rögtön elkezdte őt keresni, addig nem nyugodott meg, amíg mindenki meg nem lett!


Chloe, Julia, Lili, Abby, Hannah és a születésnapi műcica

Nagyon érdekes, hogy amikor valamelyik egy éves kisbabát (Tommy-t vagy Elle-t ) a kezembe veszem, Lilit nem zavarja, sőt rá sem hederít. Régebben féltékeny lett, ha néhanap egy másik kisgyerekkel foglalkoztunk, de mára már belenyugodott, hogy nem fogjuk másra elcserélni :-). Rettenetesen furcsa, hogy ebben a társaságban már nem Lili a legkisebb, sőt, ő egy nagy vagány gyerek az egy éves apróságok mellett, akik még felállni sem tudnak egyedül (Lili 9 hónapos korában már egyedül járt). Furcsa elképzelni, hogy ezek a kisbabák is mennyit fognak változni egy év múlva. Mostanában egyszerűen nem tudunk betelni Lilivel, minden nap csak nézzük és csodálkozunk, hogy milyen gyönyörű és hogy milyen okos. Amikor felébred, álmosan és kócosan álldogál az ágyában, amikor egy szál bugyiban táncol és énekel a szobájában, amikor felmászik a legmagasabb szekrényekre és vidáman kiáltja: "veszélyes", vagy amikor egyedül veszi fel a szandiját, mi csak nézünk, és nem győzünk betelni a látvánnyal. Két évvel ezelőtt picike korában is nagyon szép és okos volt, de egyre csak szebb és okosabb lesz, nem is tudjuk elképzelni, hogy milyen lesz két év múlva!


Lili életében előszőr engedte meg, hogy copfba fonjuk a haját

A kis személyisége is olyan kiegyensúlyozott és érett, hogy Mia és Becky is sokszor mondják, amikor Lili ott játszik, hogy állandóan elfelejtik, hogy Lili még csak két éves. Sok kisgyerek ilyenkor egy agresszív és verekedős korszakon megy át, Lilinél ennek nyoma sincs. Lili születésnapja után egy héttel tartották Daniel születésnapját, amire mi is meg voltunk hívva. Lili teljesen megértette, hogy mi lesz a program, már előre mondogatta, hogy el fogunk menni a Target-be és veszünk Danielnek ajándékot, Daniel el fogja fújni a gyertyát, és hogy el fogjuk neki énekelni a Happy Birthday-t. Amikor kiválasztottuk a boltban Danielnek az ajándékot (Little People iskolabusz), Lili nem reklamált, hogy ez neki is kell, hanem még a szatyrot is segített hozni. Ő adta oda az ajándékot és teljesen tiszteletben tartotta, hogy ez Danielé. A színes lufikról is megértette, hogy nem az övéi, és odaadogatta a többi gyereknek. Másik hasonló korú gyerekek szülei csak néztek, hogy Lili lufikat adogat másoknak, hiszen ez két éves korban nagy érték, inkább a lufik megszerzésére vannak a gyerekek szakosodva :-). Daniel az elején kicsit agresszív volt, amikor Lili elkezdte piszkálni a játékait, de utána megenyhült, amikor Lili odaadta neki az ajándékot és odavitte neki a lufiját is.

Daniel még csak egy szótagos szavakat tud mondani, a szülei mindig csodálkoznak, amikor Lili komoly fejtegetésekbe kezd, persze nem értik, hogy mit mond. Múltkor meglepődve kérdezték, hogy jól hallották, hogy Lili játék közben azt mondta, hogy Subaru? Mondtam nekik, hogy igen, mert azt játszotta, hogy a babák beültek a Subaruba és mentek bevásárolni a Costco-ba. Daniel egyébként nagyon kedveli Lilit, bár nem tudnak még együtt játszani, a szülők elmondása szerint Daniel mindig fellelkesül, ha Lilit emlegetik neki.

Érdekes, hogy sokszor előfordul, hogy valamit Lili hosszú ideig nagyon szeret, aztán hirtelen megunja, és egyik napról a másikra többet nem lesz rá hajlandó. Így voltunk a fürdéssel is, kicsi korában utálta, majd nagyon megszerette, egyszer csak megint megunta. Ilyenkor ki kell találnunk valami változást, például amikor átköltöztettük a fürdőkádját a hálószobájából a fürdőszobájába, újra örömmel szállt bele. Egy idő múlva persze elmúlt az újdonság varázsa, és megint nehezen lehetett csak beleimádkozni a kádba. Akkor azt találtuk ki, hogy bedobáltunk egy Elmo és egy Cookie Monster figurát a vízbe, erre Lili lelkesen mászott utánuk. Ez a módszer is egy jó darabig működött, aztán hirtelen elszállt a hatása. Néhány hónapja, amikor már a nem érdekelte, hogy Elmo és Cookie milyen vidáman pancsolnak a fürdőkádban és megint komoly harc volt minden fürdetés, Adél vett egy műanyag ABC-t, amit a kád falára lehet ragasztgatni. Ez a módszer varázslatosan működött, amikor Lili meglátta, hogy engedem a vizet, bedobálta a betűket a kádba és már tépte is le magáról a ruhát!

Fürdés közben szavakat raktunk ki a kád falára, Lili kereste meg a hozzá való betűket. Hihetetlen, hogy mennyire érdekelik Lilit a betűk, látszik rajta, hogy szeretné megfejteni a szavak rejtélyét, de egyelőre még nem érti, hogy balról jobbra kell olvasni, és hogy hogyan kell a betűket egy szóvá összeolvasni. A képen épp az én nevemet próbálja kirakni, majdnem sikerült is! Érdekes, hogy amikor a betűket keresi, pontosan tudja, hogy melyik milyen színű, pedig minden betűből kettő különböző színű van. Amikor például az O-t keresi, közben ezt mondogatja "hova lett a rózsaszín O?" A betűknek nem csak a színét, de mindkét nyelven a nevét is tudja. Adél magyarul mondja neki az ABC betűit, én angolul. Megdöbbentő, amikor nekiáll szavakat kibetűzni, és ezáltal betűszavakat tökéletesen ki tud olvasni. Az egyik pólómon egy lógó van W.F.I. felirattal, Lili pici ujjával rábök, és hibátlanul azt mondja: "dablju-ef-áj".


Lili így írja ki, hogy "OTTÓ"

Az ABC újdonsága másfél hónapig tartott, addig minden este pillanatok alatt beszállt a vízbe, de utána hirtelen elszállt a varázslat, új trükköket kellett kitalálnunk. Egy kicsit most eltettük a betűket, talán nemsokára újra tudjuk őket használni. Manapság inkább a kiszállással van gond, amikor eljön a fürdés vége, minden este elmondja, hogy "fürödjünk még egyszer!". A kiszállásra még nem sikerült kitalálnunk egy tökéletes megoldást, minden este improvizálunk valamit. Jó lenne, ha lenne egy internetes fórum vagy ötlettár, ahol ráérő szülők összegyűjtenék ezeket az tippeket, és nem kellene mindenkinek mindent újra feltalálni. Például etetéskor nagyon be szokott válni, hogy ha Lili nem akarja az ételt elfogadni, akkor a cicája kezébe adom a kanalat, és ő eteti meg Lilit :-) Az egyik kádból kiszállásos trükk, ami mára szintén kifáradt, hogy elbújok a törölköző mögé, erre Lili ki akar szállni, hogy megkeressen... A másik sikeres módszer az volt, hogy megkérdeztük tőle, hogy hogyan akar kiszállni: kivegyük-e, vagy inkább egyedül. Erre természetesen az "egyedül" volt a válasz és már mászott is kifelé.

Lilinél mostanában az új kulcsszó az "egyedül!". Az utolsó szótagot megnyomva, olyan vehemensen tudja mondani, hogy véletlenül se forduljon meg a fejünkben, hogy segítsünk neki... Szinte mindent egyedül akar csinálni, a lépcsőn nem engedi, hogy fogjuk a kezét, a szandiját egyedül próbálja felvenni (ezért persze sokszor fordítva kerül a lábára), egyedül akar öltözködni, enni, a számítógépen a képeket nézegetni, stb. Például ha beleegyezése nélkül felvesszük a kezünkbe és úgy visszük le a lépcsőn, akkor képes az emeletre visszamászni és onnan egyedül lejönni. Olyan dolgokat is ki akar egyedül próbálni, amiktől nekünk égnek áll a hajunk, de sokszor inkább hagynunk kell, mert különben még inkább akarja. Szerencsére olyan ügyes, hogy általában felesleges is az aggodalmunk, nem esik semmi baja a próbálkozástól.


Hintázás a mászókán

Az "egyedül" mellett Lili másik legsűrűbben használt kifejezése a "hogy hívják ezt?" Lili úgy gondolja, hogy minden tárgynak van neve, sőt legalább két neve, az egyik angolul, a másik magyarul. Megállás nélkül kérdezgeti, hogy mit hogy hívnak, miután megmondjuk neki, szépen megismétli, és legtöbbször látjuk rajta, hogy meg is jegyzi. Akkor vagyunk gondban, amikor a legapróbb tárgyaknak, alkatrészeknek, vicik-vackoknak a nevét kérdezni, amiknek talán nincs is neve. Hogy hívják ezt? - kérdezi Lili és a lépcső korlátot tartó fém bigyóra mutat. - Korlát tartópántja! - válaszolom én - Lili kapaszkodik a korlát tartópántjába! - mondja ő... Persze sok ilyen dolognak Adél és én is különböző nevet adunk, nem lehet tudni, hogy mi áll majd ezekből össze Lili fejében.

Nem csak tárgyak nevét akarja megtanulni, hanem a környezetünkben levő emberekét és az állatokét is. Nekem a mai napig sokszor gondolkodnom kell, hogy melyik szomszéd gyerek szüleit hogy hívják, Lili azonban végigkérdezi tőlünk az összes nevet, hibátlanul megtanulja, majd állandóan ismételgeti őket. Ha megyünk valahova, előre végigveszi, hogy kik lesznek ott, például így "megyünk a Danielhez, ott lesz az anyukája Jane, Neil (az apukája) és a Kislány (Jane kamaszkorú lánya). Hogy hívják a kislányt?" - tudod, te hogy hogy hívják válaszoljuk mi - "Naiomi!" - mondja Lili. Lili senkit nem felejt ki, még az utcán sétáltatott kutyák nevét is tudni akarja, át szoktam kiabálni az utca másik oldalára, hogy "elnézést, hogy hívják a kutyát?". :-) Szerencsére a kutyások nagyon kedvesek és szóba állnak velünk, ráadásul az összes kutya nagyon barátságos, bátran megsimogathatjuk őket.

Lili tudja, hogy mik az állatok, kik az emberek, kik a felnőttek, kik a gyerekek, ki nagy és ki picike, kik a fiúk és kik a lányok, és hogy mi köztük a különbség. Tudja, hogy az állatoknak van csak farkuk és nem kezük van, hanem mancsuk, a madaraknak csőrük, és tolluk, de néha azért eltéveszti az újonnan tanult szavakat, például egyszer azt mondta, hogy "vizes lett Lili bundája" amikor összevizezte a kezét. :-) Az is tréfás volt, amikor a porszívó dugóját nézegette a konnektorban, azt mondta rá, hogy "ott van a hang". Ezt azért mondta, mert amikor a számítógéppel a www.egyszervolt.hu-t nézzük, külön be kell dugni az erősítőt a konnektorba, ilyenkor szoktuk mondani, hogy bekapcsoljuk a hangot! A másik érdekes dolog, hogy a zsebnoteszemet "levél"-nek hívja, mert szoktam neki mondani, hogy most levelet kell írnom. Van néhány olyan szó, amit rosszul mond, például azt, hogy "visszhangzik", úgy mondja, hogy "visszhabzik". Biztosan azért, mert úgy értelmesebbnek találta.

Jópofák ezek az eltévesztett szavak, csodálkozunk is, hogy ettől a néhány kivételtől eltekintve, milyen pontosan megérti a szavak értelmét akár csak egyszeri hallás után. Azért az nem kis dolog, hogy milyen bonyolult szavakat ért és használ helyesen, például: "inkább, pedig, hasonló, különböző, legközelebb, tegnap, holnap, tükröződik". Az is nagyon érdekes, hogy sokszor egy új szót akkor is megjegyez, ha pontosan nem érti az értelmét, elraktározza amíg másik szövegkörnyezetben nem hallja, és akkor összekapcsolja őket. Például a zoknimon volt egy kis színes hímzés, azt kérdezgette, hogy hogy hívják. Azt válaszoltam, hogy "minta". Legközelebb, amikor a pizsamámon levő ábrák nevét kérdezte, és azt mondtam neki, hogy azok minták, azt válaszolta: "Apa zokniján is volt minta".

Egy hasonló dolog történt akkor is, amikor paradicsomlevest evett, és meglepetten mutatta, hogy "mákok úsznak benne". Mondtam neki, hogy az nem mák, hanem fűszer. Lili azt válaszolta, hogy "ott fent a szekrényben is van fűszer!". Adél biztosan mutatta már neki őket a szekrényben, bár akkor valószínűleg még nem értette meg, hogy a fűszereket az üvegekből ki kell venni és az ételbe szórni. A mákról jut eszembe, hogy amikor egyszer Lilivel a konyha felől zajt hallottunk, mondtam neki, hogy nem kell megijedni, Anya csak mákot darál. Erre Lili azt válaszolta: "Apa szokta a mákot darálni". Az ilyen okos mondásokra nagyon büszkék szoktunk lenni, főleg. hogy ebben az esetben talán ha kétszer vagy háromszor látott engem előtte mákot darálni. Ki gondolta volna, hogy ezt ő így elraktározta, és még ilyen pontosan ki is tudja fejezni a "szokott" szó használatával!

Elég nehéz dolog a magyar nyelvben a ragozás, nem is tudom, hogyan tudják a gyerekek ilyen pici korban megtanulni. Lili ugyebár mindent úgy tanul meg, ahogy hallja, megismétli, ahogy mi ragozzuk a szavakat. Például ha azt akarja, hogy vegyük fel, ezt mondja: "felveszlek" vagy "felvegyelek". A harmadik személynél ez működik is, ezért helyesen mondja például az ilyen mondatokat: "benne van a piros szőlő a zöld tányérban" , "Anya csücsült a párnán tegnap", vagy "A napocska sárgán süt a falon". Önmagáról azonban még harmadik személyben beszél, mert tőlünk is így hallja: "Lili szalad körbe-körbe, Anya is, Apa is kergeti" Az utóbbi példából látszik, hogy a felszólító módot és az óhajtást kifejező mondatokat még nem tudja, ezért amikor olyan dolgokról beszél, ami a valóságban nem úgy van, valószínű, hogy legtöbbször a kívánságát akarja kifejezni. Nemrég elkezdtük neki tanítani a ragozást, döbbenetes volt, ahogy azonnal megértette, még aznap ezt a mondatot mondta, az összes ragot helyesen használva: "Levettem a szandimat, mostam is, most csücsülök, mert elfáradtam". A "mostam is" arra vonatkozott, hogy Adél kézzel mosott a csapnál és Lili segített neki a ruhákat nyomkodni, utána pedig bepakolni a mosógépbe. A ragozással kapcsolatban megfigyelnünk, hogy a kivételeket nem tudja magától kitalálni ezért néha rosszul mondja őket, például "Apa iszott sört".

Mi nem nagyon tanítjuk Lilit angolul, legfeljebb pár szót mondunk neki, ennek ellenére elég jól megérti azt a néhány szót amit másoktól hall. Az utóbbi fél évben teljesen leszoktattuk a TV nézésről, már soha nem is kéri, hogy kapcsoljuk be a TV-t. Előtte néha a Sesame Street-et és a Wiggle's-t nézte, de Adél észrevette, hogy Lilit nagyon kifárasztották a gyorsan vágott jelenetek, ezért lassan visszavettük az adagját. Másik probléma abból adódott, hogy nehezen lehetett a TV elől elmozdítani. 15-20 perc már nem volt elég, ha viszont többet engedtünk abból csak még több lett, és Lili kissé izgága lett tőle. A Sesame Street-ből megtanulta a betűket és a számokat, valamint az összes szereplő nevét. Amikor másik gyerekekkel játszik, akkor meglepően kevés verbális kommunikációt használnak vele a nagyobb gyerekek, jól elvannak "beszélgetés" nélkül is. Ennek ellenére azért ráragad néhány kifejezés, amiket mi nagy meglepetéssel szoktunk nyugtázni. Néha kérdezgetjük tőle, hogy mi mit jelent angolul, és csak nézünk, ha tudja rá a választ. Az angol nyelvvel is úgy van, mint a magyarral, nagyon kis hibaszázalékkal rájön, hogy mi mit jelent.

Annyira megható, amikor megkérdezzük tőle, hogy mit jelent magyarul, hogy "let's go!", erre Lili megmondja, hogy "menjünk!". Ugyanígy azt is tudja, hogy "gyere ide", "ülj le", stb. Amikor egyszer Becky-éknél kapott egy pohár vizet, utána este mesélte, hogy ivott "water"-t és persze azt is tudta, hogy ez magyarul vizet jelent. Több ilyen szó is van, amit le tud fordítani, amikor ezt másoknak előadja, nagy sikert szokott aratni. Volt ezzel kapcsolatban is egy jópofa történet: ha valamit jól csinálnak a gyerekek táncon vagy gimnasztikán, a tanárok "good job!!!" felkiáltással és tapssal megdicsérik meg őket. Ezt Lili nagyon kedveli, ő is szokta mondogatni játék közben, vagy ha mi csinálunk valamit jól. Amikor megkérdeztük tőle, hogy szerinte a "good job" mit jelent, kicsit gondolkozott, és ezt válaszolta: "tapsoljunk!!!" :-)

Teljesen érti azt a koncepciót, hogy valakik csak angolul tudnak, míg mások csak magyarul, végig is tudjuk tőle kérdezgetni, hogy milyen nyelven beszél Anya, Julia, Mama, stb. Amikor mesekönyvet nézegetünk, általában mi szoktuk kitalálni a szöveget, mert Lilit nem köti le, ha egyszerűen felolvassuk a mesét. Néha azonban Lili mutatja a szöveget és kéri, hogy "Anya olvassa az ABCD-t", ekkor felolvassuk neki az eredeti szöveget. Érdekes módon Lilit a kiadóval kapcsolatos információ is érdekli. :-) Az angol nyelvű könyveknél ilyenkor Lili hozzáteszi, hogy "magyarul!!!".

Innen letölthető az MP3 fájl (2,85 MB) amin Lili beszél, itt van a szövege:

- Figyelj Lili, amikor Juliáéknál voltunk, hogy mondtad a Juliának angolul, hogy csücsüljön oda?
- Sit here!
- És amikor azt szeretted volna, hogy Juila menjen oda, hogy mondtad neki, hogy gyere ide Julia?
- Come here!
- És hogyan modtad neki angolul, hogy légyszives?
- Please! Please come here!
- És odament?
- Odament
- És akkor mit csinált, amikor odament?
- Levágta a hajadat!
- Levágta a hajadat? Mivel vágta le?
- Ollóval... Vizes lett. Lili haja vizes lett és levágta, oda betette ujját. Tyit-tyá-tyá-tyá (mutatja, hogyan csípte Julia az újja közé a haját). Ráspriccelt!
- Ráspriccelte a vizet. És te hova csücsültél?
- Oda, oda székbe
- Milyen szék volt az?
- Fehér
- Fehér szék. És Chloe mit csinált?
- Chloe mit csinált? Fésülte... ssss-ssss-ssss (mutatja a kezével)
- És mit tett a hajadba Chloe?
- Egy csatot
- Milyen színű volt?
- Sárga volt
- Te annyira emlékszel a színekre! Igen, sárga volt.
- Ott volt a tej! Lili iszott, sszzzzzz
- Lili ivott tejet. És hogy hívják a tejet angolul?
- Milk!
- Finom volt?
- Finom volt!
- És milyen színű volt a tej?
(Mi nem adunk neki tehéntejet, ez azért volt neki érdekes élmény)
- Fehér volt
- Emlékszel, hogy mondják a fehéret angolul?
- White
- Igen, okos vagy
- White (viccesen)
- White... És amikor elindultunk, jöttünk haza, akkor te mit csináltál?
- Sírtál
- Miért sírtál?
- (Lili elkezdi a sírást utánozni)
- Így mutasd, hogy sírtál... És Apa megvigasztalt?
- Anya meg-, Apa megvigasztalt. Julia nem megy aludni.
- Mondtam, hogy Julia megy aludni, de te meg mondtad, hogy "nem megy aludni!"
- És akkor hazajöttünk... Ki jött haza még?
- Anya is
- És Anya addig hol volt?
- Tornázni
- És mivel ment tornázni?
- A Subaruval. Lili is nem jött, jött a Juli-Chloe-hoz. Levette (a cipőjét)
- Lili nem jött tornázni, hanem mentél a Julia-Chloe-hoz, igen.
- És hogyan számolt angolul a Julia, emlékszel?
- Hogy számolt? One, two three, four tive, (six hiányzik:-)), seven, eight, nine, teeeeen!
- És te hogyan számolsz magyarul? Egy...
- Kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc tíííííz!
- Pápá, megyünk a Costco-ba! (Utána valóban a Costco-ba készültünk, azért mondta ezt)

Lili mostanában nem tud este elaludni, pedig már mindent kipróbáltunk. Ma este fél 11-kor kínunkban elvittük az autópályára egy körre, 15 perc múlva elaludt. Utána készítettük el ennek a levélnek az internetes változatát...


Fürdés előtti testmozgás

 

 

San Diego, 2005. Április 22.

 

Adél vette át a billentyűzetet...

Lili álmatlansága két és fél hétig tartott, este 11 előtt nem tudott elaludni, és 8 órás éjszakai alvással megelégedett. Ezalatt az idő alatt a levélírással nagyon lassan haladtam, csak akkor tudtam egy kicsit bekapcsolni a számítógépet, amikor Lili déli két órás alvása alatt a takarítás, rendrakás, főzés, mosás, stb. után (vagy inkább helyett) szorítottam rá egy kis időt. Szegényke próbált elaludni, és annak ellenére, hogy mi is mendent megtettünk, hogy segítsünk, nem jártunk sikerrel. Most minden helyreállt, Lili rekord mennyiségű 11 órát alszik éjszakánként, mindannyian pihentebbek vagyunk!

Mesemondás, versolvasás és éneklés

A mesemondásnál tartottunk, ott folytatom, ahol Ottó abbahagyta. Szerintem Lilinek az tetszik, hogy ugyanazt a könyvet olvasva mindig valamilyen más mese kerekedik ki. Próbálunk Lili szókincséhez igazodni és általa ismert szavakat használni, de természetesen új szavakat is tanítunk neki. Általában a történetet úgy kanyarítjuk, hogy az Lili számára ismerős legyen, például egy vele megtörtént esetet dolgozunk fel, vagy arról mesélünk, ami éppen következni fog. Ha Foltos, a kiskutya paradicsomlevest, borsófőzeléket és halpástétomot eszik ebédre, akkor Lilinek is rögtön lesz kedve ezt ebédelni, és mondja is, hogy "Lili is eszik". Ha Berci Maci tornára megy reggeli után, Lili is kedvet kap a készülődéshez. Reménytelennek tűnő helyzeteket tudunk így megmenteni. Néhány hónappal ezelőtt Lili azzal lepett meg bennünket, hogy egyszer csak azt mondta: "Kezdődik a mese!", és várta, hogy kezdődjön a mese :-). Ma már ő is mesél, leveszi a polcról a könyvet, mondja, hogy "kezdődik a mese" és pl. így folytatja: "Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kutya. Úgy hívták, hogy Buksi. Buksinak volt egy barátja, cica, úgy hívták, hogy Cirmi."

Lili a versolvasást és az éneklést is nagyon szereti. Egy éves korában kezdtem megzenésített Weöres Sándor verseket énekelni és pantomimezni neki miközben ő a hintában ült. A verseket hallás után megtanulta, és felváltva szoktuk őket mondani. Én elkezdem, ő pedig befejezi a sort. Kedvenc játékává vált, hogy saját halandzsa rímet helyettesít be az eredeti sor helyett. Így van ez Móra Ferenc Zengő ABC-jével is. Korábban a fürdés, vagy az alvás előtti könyvolvasás része volt, aztán Lili egyszer csak megunta. Később valahogy újra eszembe jutott és elkezdtem mondani, Lili több hónapos kihagyás után emlékezett az egészre! Aznap este végigmondtuk, de Lili azóta sem hajlandó eredetiben mondani, csak saját költésben és közben folyamatosan kacag :-)

Az éneklés is fontos része a napi programunknak. Álljon itt egy idézet egy korábbi levelemből, (2004. szeptember 17.) amikor Lili másfél éves volt.

"Szerintem biztosan van Lilinek érzéke a zenéhez, amennyit énekeltem és énekelek neki, az nem tűnhet el nyomtalanul! Már akkor énekeltem neki, amikor még a pocimban volt. Egy éves koráig többnyire a kenguruban vittem sétálni naponta kétszer, ezt az időt is végig énekeltem.

Lili szereti, ha szolmizálok. Amikor először szolmizáltam és mutattam a kottát, nagyon meglepődött, de láthatóan tetszett az új dolog. Tegnap úgy kérte, hogy szolmizáljak, hogy ő is szolmizált egy kicsit: "szó-szó-szó- "..Van egy gyerekdalos könyvem, amit Reich Károly illusztrált. Az ölembe ültetem, énekelek neki, és közben mutatom a kottát és a rajzokat. A rajzok segítségével el is magyarázom, hogy miről szól a dal. Lili ezt nagyon élvezi, és a kedvenc képeket előre mondja, pl. "anyuka, kislány, cica, bácsi, egér" majd kikeresi, és üdvrivalgások közepette tüzetesen megvizsgálja őket minden alkalommal. Amikor a múlt héten oltásra mentünk ezzel a könyvvel sikerült Lilit megnyugtatnom."

Lili még mindig szívesen lapozgatja ugyanazt a könyvet. "Most ezt!" mutat rá egy-egy kottára és rendeli meg a következő éneket. Legutóbb amikor visszahallgattunk néhány felvételt, amiken 16 hónapos korában beszélt, rettenetesen jót nevetett azon, hogy akkor a "köszönöm" helyett "köszömöm"-öt, Apa helyett "Apaty"-ot, Anya helyett "Anyaty"-ot mondott, a hinta-palinta mondóka végén pedig azt mondta, hogy "ugorj a kutyába" (akkor még a kutyák voltak a fő kedvencek).

A másik kedvenc énekes könyve egy zongorás könyv, amiben 12 dal és egy picike szintetizátor van. Mindegyik dalnak van egy száma, és a megfelelő számhoz tartozó billentyű lenyomásával a szintetizátor lejátssza a dallamot. Lili kikeresi a könyvből, hogy melyik éneket szeretné hallani, megkeresi a számát a billentyűknél, és egyedül elindítja a lejátszást. Kedvencei a "Head and Shoulders", "If You're Happy" és a "Pop, Goes the Weasel". Mindegyikhez van egy kép, innen megtanulta, hogy a képen látható állat neve a "weasel" amit magyarul menyétnek hívnak. Olyan természetesen használja a menyét szót, mintha naponta látnánk a ház körül menyéteket... Az "If You're Happy" magyar változata a "Ha jó a kedved üsd a tenyered", ezt mindkét nyelven el kell énekelnünk.

Magyar nyelv

Az előző képes levélben írtuk, hogy Lili szókincse 16 hónapos korában kb. 150 szóból állt, és ebbe csak azokat a szavakat számoltuk bele, amelyeket egyedül használt. A fejlődés felgyorsult, szerintem Lili 2 éves korára az 1000 szót biztosan elérte-, ha nem többet. Nap, mint nap meglepődünk, hogy milyen könnyedén tanulja a nyelvet, és sajátítja el az új szavak, kifejezések jelentését. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy egyszer hall egy szót és legközelebb egy teljesen új szituációban, mondatba foglalva helyesen használja. Álljon itt néhány példa:

Pedig: "Apa kisfiú, Anya kislány, Lili pedig cica!" (Apa, Anya és Lili elég sok minden szokott lenni, kengurutól, macitól kezdve kismajomig :-)) "Lili rágja az almát, majom is. Oroszlán pedig borsólevest." "Ez sárga, ez pedig kék."

Inkább: "Gyere Lili, menjünk le, együnk finom ebédet", mondom én, mire ő "Együnk inkább finom cicit!"

Végeztünk: Lili az egyik szomszédunktól zenélő hóembert kapott Karácsonyra. Amikor már eleget hallgattuk a zenét és néztük, hogy jön ki a kis hóember a nagy hóember kalapjából, Lili egyszer csak azt mondta "Végeztünk a hóemberrel, becsukjuk!".
A játszótéren labdáztunk, amikor Lili hirtelen megszomjazott. Gyorsan szopott egy kis tejet, majd így szólt: "Végeztünk a cicikkel", és ment tovább a dolgára.

Tükröződik: "Tükröződik a lámpa az ablakban". "Apa is, Lili is tükröződik" - monda a fürdőszoba tükör előtt.

Különböző: Ottónak rajzoltunk születésnapjára, amikor Lili ezt mondta: "Mind a kettő bordó", közben nézte a kezében lévő két zsírkrétát. Ezután így folytatta "Ez is bordó, meg ez is bordó. Különböző! Nem egyforma bordó!".

Hasonlít: " A nagy vonat hasonlít a picikére", és már hozta is a nagyobbik játék vonatot és hasonlította őket.
"Megmutatjuk Anyának a ciciket! Hasonlít a cicikre!" Erre Lili odahozta a kisautót, amire két gombóc fagyi van rajzolva, mindkettő 1-1 cseresznyével díszítve a tetején! :-) "Ez erre hasonlít" mutatja az egyik gombócot és böki meg a bal cicimet, "ez erre" mutat a jobbra.


Megijed, elkerget: "Lili megijedt a kutyától." "A kutya elkergette Lilit." "A nyuszi megijedt. Elszaladt."

Nyikorog: Lili egyik játéka (az oroszlán biciklije) nyikorgott. "Lili, hallod, nyikorog az oroszlán biciklije!" - mondtam. Legközelebb amikor az ágyon ugrált, az is el kezdett nyikorogni. Lili rögtön összekapcsolta a két nyikorgó hangot: "Nyikorog az ágy!" - kiáltotta.

Megvigasztal: "Lili megvigasztalja Apát. Fáj a torka." Lili odamegy Ottóhoz és megsimogatja.

Tollászkodik: "Ott tollászkodik a madár!" - mondta Lili az állatkertben.

Megszomjazik: "Hirtelen megszomjaztam, iszunk!"

Korog a gyomrom: Lilit öltöztettem reggel, amikor egyszer csak korgott a gyomrom. Lili rögtön meghallotta, és fülelni kezdett, majd így szólt: "Anyának korog a gyomra!"

Emlékszik: "Emlékszem a sorompóra! Tegnap ott volt a vonatnál." - és utánozni kezdte a sorompó hangját.

Óriás paradicsom-madárfa: Ahogy Lilit az emberek, állatok és tárgyak neve is érdekli, ugyanúgy érdeklődik a növények iránt is. Szobája ablakából nézegeti a kertünkben lévő fákat. "Azt hogy hívják ?" - szokta kérdezni rámutatva a tujára, fenyőfára és a pálmafára. Amikor egy napon számba vette az összes fát, rájött, hogy egynek nem tudja a nevét. Ez a "giant bird of paradise" tükörfordításban "óriás paradicsommadár fa" volt. Egy héten keresztül addig kérdezgette, hogy "hogy hívják AZT", míg egy napon ezt mondta: "Fújja a szél az óriás paradicsom-madárfát!"

Angol nyelv

Lili az utóbbi időben az angol nyelv iránt is nagyon érdeklődik. Ha valaminek a nevét angolul szeretné megtudni, akkor azt kérdezi, hogy "Ezt hogy mondják angolul?" Tornán, az egyik gyakorlaton színes pomponokkal játszottak, ez adta az ötletet, hogy megtanítsam Lilinek a színeket angolul is. Mivel már régóta felismeri a piros, sárga, kék, lila, zöld, barna, narancssárga, rózsaszín, bordó, fekete,fehér színeket, és a nevüket is tudja, amikor angolul tanítottam, mindig hozzátettem, hogy "in English" vagy "angolul". Ettől fogva Lili is hozzátette, hogy "angolul yellow, magyarul sárga". Amikor angolul kérdezgettük a színekről, a jelzőlámpa, mint oktatási segédeszköz ismét előtérbe került. Autózás alatt többször hallottam Lilit ismételni, hogy "most piros!", "zöld lett!", "most sárga!". Kíváncsiságból egyszer megkérdeztem tőle, hogy "miért álltunk meg?" és ő kapásból mondta, hogy "piros lett". "És mikor fogunk elindulni?" folytattam a kérdezősködést. "Amikor zöld lesz" - válaszolta ő. Ez megint egy olyan eset volt, amikor legszívesebben örömömben kiugrottam volna a kocsiból, és jól megpuszilgattam volna. Megdöbbentő, hogy Lili felfogóképessége mennyire jó! Jóval korábban, egyszer-kétszer elmagyaráztuk, hogyha piros, akkor megállunk, ha zöld, akkor mehetünk tovább - és lám, lám összeállt a kép. Ottó talán említette levele elején, hogy Lili még nem érti a miért kérdőszó jelentését. Ez volt az első alkalom, hogy Lili a "miért" kérdésre válaszolt néhány nappal a második születésnapja előtt. A jelzőlámpák azóta is lenyűgözik, figyeli, hogy amikor a nyíl lesz zöld, akkor elfordulnak az autók, amikor a kör, akkor egyenesen mennek. Már csak azt nem érti, hogy miért forulunk el jobbra piros lámpánál, de itt ez a szabály, ha nem jön semmi, pirosban is lehet megállás után jobbra fordulni.

Játék

Ottó már írt a Little People játékokról, amiket Lili nagyon szeret. Szerintünk is nagyon jó ez a sorozat - szerepjátékra tökéletes - különösen a gyerekvilághoz méretezett picike figurái miatt. Rengeteg ilyen játéka van már, például egy ház, ami különböző hangokat ad ki (pl. ha lecsukja a W.C. tetejét, ha becsukja a mosógépet, ha megnyomja a számítógépet), játszótér hintával és csúszdával, kisvonat ami körbe megy és közben zenél, iskolabusz, kisállat farm, valamint állatok és emberek. Lili már 20 hónapos korában is tudta, hogy a "Little People" figurák alja kör alakú, a LEGO-s doktor néni, rendőr bácsi, és pilóta alja viszont négyzet, ezért mindegyiket csak a saját játékaira lehet rápattintani. Ha véletlenül rossza akarta rátenni őket, elgondolkodott, és ezt mondta: "A doktor néninek négyzete van, nem köre". Mindegyik figurának van már neve, például: "Anyuka, Apuka, Cicás kislány, Szemüveges kislány, Lufis kislány, Trombitás kisfiú, Répás kisfiú, stb.


Liitle People játékok: Cica, Sofőr bácsi, Apuka

Lili szeret a játék kerítéssel bíbelődni. Összekombinálja a házhoz, a játszótérhez és a farmhoz tartozó különböző színű és formájú kerítéseket, majd beül a kör közepébe, és bennünket is odahív játszani. Amikor Lili gyedül játszik, érdemes fülelni, mert ilyenkor mindig hallunk valami jópofát. Jó érzés hallani és látni, hogy milyen könnyedén építi be a játékba a legújabb élményeit. Lili kedvenc szavai közé tartozik a "beszélgetnek, kiszáll, beszáll, mindenki és együtt". Az utóbbi kettő talán azért, mert mi általában mindent közösen csinálunk és mindenhova együtt megyünk. Itt egy példa arról, hogy Lili hogyan beszélget önmagával és a figurákkal játék közben:

"Apuka és Anyuka együtt hintáznak. Együtt megyünk, mindenki! A doktor néni hazamegy a kislányához. Beszélgetnek... Mindenki beszélget... Vacsoráznak.... Lecsücsülnek.... Szépen vacsorázunk az asztalnál". Majd a történet a zsiráffal, a tevével és zebrával folytatódik. "Túl nagy! Nem fér be! Kifért a zsiráf! - az ajtó mögött! Zsiráf mondja, menjünk el valahova! Együtt beszállnak. Sietni kell! Kiszállnak, mindenki. Megmossák a kezüket. Elmennek a busszal... Ezzel mennek, nem azzal! Megállnak tankolni. Puputeve mondja, nem megyünk sehova! Mennek haza. Puputeve sír, mert nem akar hazamenni. Menni kell aludni és fürödni is. Most fürdünk egy kicsit, nem kell sírni puputeve. Jó lesz, jó lesz!"

Mivel Lili nagyon szereti a vonatokat, ezért próbálunk mindenféle vonatokkal kapcsolatos helyet felderíteni. Ottó az internetről kiírta a menetrendet, hogy ennek megfelelően időzítsük a tengerparti játszótérre az érkezésünket, ahonnan jól látni, amint lecsukják a sorompót, és a vonat elrobog. Legelső alkalommal, amikor a játszótér felé sétáltunk és éppen akkor zakatolt el mellettünk a vonat, Lilit annyira lenyűgözte a látvány, hogy legalább 20 percen keresztül várt a vasúti átkelőnél és végigkérdezgette, hogy mi micsoda. Ekkor tanulta meg a "sín, sorompó, felnyitják, lecsukják, villog" szavakat is. Mindent lefényképeztünk, és otthon már ő mesélte el újra és újra a látottakat.


Poway-Midland kisvasút

A szomszédos Poway-ban van egy vadnyugati stílusú vasúti park ahol egy 1907-ben készült bányavonat és egy villamos jár felváltva minden hétvégén. Egy hónappal ezelőtt kipróbáltuk, Lili természetesen nagyon élvezte a vonatozást, a villogó és csilingelő sorompót, a sorompó felnyitást-lecsukást és a pöfékelő gőzmozdonyt. Alig tudtuk hazahozni, így megígértük neki, hogy a jövő héten visszajövünk és akkor majd a villamossal megyünk. Egyik délután látom ám, hogy Lili sorba állítja az összes figurát, és azt mondja, hogy "Várják a villamost, mindenki integet a villamosnak." Majd hozzáteszi "Jövő héten megyünk a villamoshoz." :-). Amikor már három egymás utáni hétvégén is voltunk vonatozni, a pénztáros javasolta, hogy vegyünk inkább éves bérletet ami hétszeri vonatozás árába kerül. Természetesen meg is vettük, úgy tűnik, egy darabig minden hétvégén menni fogunk!


Utazás a kisvonatban. Lili már nagyon álmos volt,
de a jegyeket nem adta volna ki a kezéből!

Lili egyik legújabb játéka, hogy "Lili lesz Abby, Apa lesz Hannah, Anya lesz Becky!". (Abby és Hannah Lili kis barátnői, Becky pedig az anyukájuk. Hetente 1-2-szer szoktak a lányok együtt játszani.) Eljátsszuk, hogy mi történt, amikor náluk voltunk látogatóban, és Lili elsorolja az élményeit. Mint a levél elején Ottó írta, Lilit szinte minden nap más trükkel kell a fürdésre rávenni. Egyszer ezzel a játékkal próbálta Ottó becsalogatni a kádba, mondta neki, hogy "én leszek Hannah, Lili lesz Abby, és Hannah belerakja Abby-t a fürdőkádba". Erre Lili kicsit elgondolkozott, majd úgy válaszolt, mint aki szemrehányást akar tenni, mert át akarták verni: "Apa, Hannah angolul beszél..." Nem is szállt be a kádba, mást kellett kitalálnunk!

Lili viccel

Lili azt hiszem akkor ismerte meg a vicc fogalmát, amikor Klári mama és Ottó papa novemberi látogatása alatt egy ebéd közben egyszerre szerette volna mondani, hogy papa és mama, amiből "Pama" lett. Mivel mindannyian jót nevettünk, Lili is nevetett, majd hogy ugyanazt a reakciót elérje, ismét mondta, hogy "Pama". Tetszett neki, hogy megint nevettünk, így jó párszor nagy lelkesedéssel ismételte: "Pama, Pama!!!".

Egy másik alkalommal, amikor reggeliztünk, Lili megitta a saját mangó italát és kérte az enyémet is. Odaadtam, erre ő mindet megitta! Ottó megkérdezte, tőle hogy "Anya most mit iszik?". Lili frappánsan válaszolta, hogy "Vizet!" és az asztalon lévő pohárra mutatott :-). Mivel ezen is jót nevettünk, ezt is megismételte néhányszor és azt is hozzátett: "Lili vicces volt".

Lili a hintában ült, amikor egyszer csak el kezdett kacagni. Kérdeztem tőle, hogy min nevetett, erre ő azt válaszolta: "csak vicceltem!" és tovább nevetett :-)


A napszemüveg is vicces!

Döbbenetes, hogy Lili milyen absztrakciókra képes. Szeret például a jobb- és baloldallal viccelni. A fürdőkádban kezdte el ezt a játékot, amikor kértem, hogy emelje fel a bal, karját hogy meg tudjam mosni. "Ez a bal" emelte fel a jobb kezét és közben huncutul mosolygott. "Mondom a balt!", "Ez a bal, ez a bal" - erősködött, de közben alig bírta visszatartani a rötyögést. Ha megkérdezzük, hogy melyik a jobb és melyik a bal keze, egy kicsit elgondolkodik, és direkt a másik kezét mutatja, de az arcára van írva, hogy élvezi, hogy rosszat mond! Ha csak bevezetés nélkül megkérjük, hogy emelje fel a jobb lábát, amikor ráadjuk a cipőjét, mindig a jó lábát emeli fel! Szemből is meg tudja mondani, melyik a jobb vagy a bal cici vagy melyik kézzel fogom a kanalat.

Együttérzés

Lili még nem volt másfél éves, amikor észrevettük, hogy mindig felfigyelt, ha egy gyerek el kezdett sírni a játszótéren. Később már mondta is, hogy "sír a kislány vagy kisfiú", és látszott rajta, hogy nagyon szeretne tenni valamit azért, hogy a kislány ne sírjon tovább. Ilyenkor egyrészt megnyugtatjuk, hogy a kislány csak kicsit ütötte meg magát, és mindjárt abbahagyja a sírást és vidám lesz, másrészt bátorítjuk, hogy menjen és vigasztalja (simogassa) meg.

November végén, egyszer csak kibicsaklott a bokám, ahogy Lilit vittem az autóhoz. Gyorsan le kellett tennem Lilit a földre, és én is leültem, hogy megmasszírozzam a bokámat. Közben nagyon sanyarú képet vághattam, mert Lili aggódva nézett rám, hogy most mi történt és gyorsan odabújt hozzám. Miután megnyugtattam, hogy minden rendben, kis arcáról el is tűnt az aggodalom.

Egy másik alkalommal, Lili véletlenül kiverte a fülbevalómat a fülemből. (Rólam tudni kell azt, hogy nagyon vigyázok a dolgaimra, és elég rosszul érzem magam, ha valamit mégis elveszítek. Miközben kerestem, szomorúan magyaráztam Lilinek, hogy kiesett a fülbevalóm és most meg kell keresni. Ő is szomorú képet vágott, de amint megtaláltam a fülbevalót, és vidáman felkiáltottam, hogy megvan, kis arca rögtön felderült!

Örömtánc

Valamikor november tájékán egy szép csillagfényes este Lili úgy döntött megnyitja egyszemélyes táncszínházát. Fürdés után egy hirtelen mozdulattal kiszabadította magát a törölközőből, beszaladt a szobájába és elkezdett táncolni. Kezével fel-le kalimpált, lábát terpeszállásban emelgette, miközben halandzsa nyelven indián módra énekelt! Mi csak néztünk, hogy ebből mi fog kikerekedni, de nem sokáig, mert Lili bennünket is hívott: "Apa is jön, Anya is jön! Anya odaáll, Apa oda! Nem oda, ooooooda! " Megvolt a felállás, ezek után Lili bemutatta a tánclépést, nekünk pedig utánozni kellett és megismételni az adott lépéshez improvizált csatakiáltását. Szaladtunk körbe-körbe, ugráltunk, aztán forogtunk majd kiscsikószerűen galoppoztunk. Lili annyira átadta magát a mozgásnak, hogy néha nevetnünk kellett komolyságán, de próbáltuk visszafojtani nehogy megzavarjuk. Lili mozgásában benne volt az összes tudománya, felhasználta a babajógán tanultakat, le-lelassított egy-egy "Tree Pose"-ra, "Moontoe"-ra, "Down dog"-ra vagy a Miss Lisa-féle zenés-táncos órán tanult "Freeze"-re. Ez abból állt, hogy egy ismert dalra mentünk körbe-körbe, aztán Lili váratlanul azt kiáltotta: "Freeze" és mindenkinek meg kellett állni. Ha valamit nem olyan kiejtéssel vagy hangsúllyal ismételtünk meg, mint ahogy ő, rögtön kijavított bennünket. Amikor egyszer mi javasoltuk, hogy most énekeljük el a baba jógás dalt rendes szöveggel, és el is kezdtük énekelni, szegényke el kezdett sírni. Ekkor jöttünk rá, hogy Lili szerepet cserélt velünk, azt szerette volna, hogy legalább este ő mondhassa meg, hogy mit hogyan csináljunk.


Lili ezt a ruháját hívja "szép ruhának"

Amikor Klári Mama és Ottó Papa itt voltak látogatóban, őket is bevonta a játékba. Nekik is szépen kiosztotta a feladatot, és ha valaki pihenni vagy lazsálni szeretett volna azt rögtön észrevette: "Mama is feláll, Papa is! Nem lecsücsül.". Kívülről biztosan nagyon murisan festettünk. Belül pedig többféle érzés keveredett bennem, néha Winnetou-nak, néha pedig gorillának éreztem magam. Néhány hónap elteltével, amikor Lili esti szeánsza -nap, mint nap éjszakába nyúlóan- még mindig folytatódott már csak az járt az eszemben, vajon ennek mikor lesz vége. Persze ez az idő is eljött, és most már hiányzik is. Jó lenne ha néha felelevenítené ezt a hagyományt...

Miután ezt leírtam, a vágyam nemsokára beteljesült, mert egyik nap Lili annyira megörült a képen látható új ruhájának, hogy amikor felpróbáltuk rá, egy fergeteges örömtáncot adott elő!

Testvér

Befejezésképpen még elmesélek egy érdekes történetet, ami éppen április 4-én történt. Bevásárolni indultunk. Lili kérte, hogy az ő cicás hátizsákját is tegyük a Subaru első ülésére, az én hátizsákom mellé. Ezek után minden bevezetés nélkül egyszer csak a következőt mondta: "Lilinek lesz testvére. És oda fog ülni." - közben a vezető melletti ülésre mutatott, ahova az imént a táskákat tettük. Majd a biztonság kedvéért hozzátette, hogy "Nem oda!" és az ő gyerekülésére mutatott. "Tényleg, Lilinek lesz testvére?" kérdeztem vissza, de ő csak azzal volt elfoglalva ki hova fog ülni. Ennyiben maradtunk. Míg Lili aludt, felhívtam Ottót és elújságoltam alig kétéves kislányának kívánságát... Este, amikor Ottó hazajött, megkérdezte Lilitől, hogy Lilinek lesz-e testvére? Erre Lili rögtön rám nézett! Tudta ő pontosan, hogy velem tárgyalta meg ezt a témát, nem Apával. Ottó folytatta a kérdezgetést, amiből kiderült, hogy Lili kislány testvért szeretne, és nála nagyobbat. :-))

A testvér kérdésről Lilivel mi csak Abby-Hannah, és Julia-Chloe kapcsán beszéltünk. Lili tudja, hogy Abby-Hannah-Elle, és Julia-Chloe-Tommy testvérek. Biztosan úgy gondolja, ha nekik van testvérük, akkor valószínűleg neki is lesz.

Ez azért nem olyan egyszerű dolog... Persze mi is szeretnénk ha Lilinek lenne kistestvére, de egy ilyen örökmozgó gyerek mellett nem is tudjuk elképzelni, hogy milyen lenne még egy ugyanilyen eleven és aktív gyerekkel...

Adél


Lili szerint a Subaruban lenne még hely egy kistestvérnek!

Előző levél: A boszorkány elment csúzdázni (hamadik rész)

Lili fotóalbuma: www.qqriq.com